2011. március 10., csütörtök

Hard...

Betöltöttem a 22. évemet,de ez most szinte jelentéktelennek tűnik...
...csak ültünk egy farönkön és néztük a tavat.Ahelyett,hogy megbeszéltük volna,mi ez a bonyolult érzelmi kapocs köztünk,amitől se maradni se szakadni nem tudunk.... csak ültünk a rönkön és néztünk a tavat...

2011. március 1., kedd

Utoljára.



Vége és érzem most tényleg...



"Egy szakítás után bizonyos utcák, helyszínek, sőt egyes napszakok is tabunak számítanak. A város érzelmi aknákkal teli, elhagyott csatatérré válik, nagyon kell vigyázni, hová lépsz, mert könnyen miszlikbe apríthatod magad."


"Siralom a szívnek, ha heve nincsen, ha sóvárgása, gyötrő tüze nincsen, szerelem nélkül záruló napomnál eltékozoltabb nap részemre nincsen."



"Nagyon szerettem azt az embert. Ő volt az én szőke hercegem. A szél a szárnyaim alatt. Ő volt az ok, az egyetlen ok, amiért fel akartam kelni reggelente."