A világvége, érdeklődés hiányában, elmaradt! Vagy 20 év múlva ér ide hozzánk, mivel ennyire vagyunk lemaradva a szomszédoktól.
A kínai horoszkóp szerint a Kígyó évében születtem, ez az év pedig a miénk lesz! Ez nem azt jelenti, hogy csupa jó dolgok fognak történni (mert sokan ezt hiszik), sokkal inkább a nagy dolgokról van szó, amik nagy hatással lesznek az életünkre.Ez lehet negatív is, de a rossz nem mindig rossz!Csak később jövünk rá!
Továbbra is folynak német tanulmányaim, még mindig barátkozunk, a német nyelv meg én.
Barátok terén semmi javulás, sőt inkább romlás. Egyik barátnőm kiment külföldre és előtte hetekben nagyon szart rám, soha nem ért rá, én pedig sajnos sértődős típus lévén berágtam és azt mondtam,oké akkor ennyi volt,nem kell erőltetni,ami nem megy. Kiutazása előtti nap írt, hogy lenne-e 5-10 percem találkozni, visszaírtam neki, hogy ha eddig nem tartotta fontosnak, hogy együtt eltöltsünk egy kis időt,akkor most már teljesen mindegy. De tényleg, mit gondolt? Hogy majd öt tíz perc alatt bepótoljuk az elmulasztott találkozásokat? Hát nem. :( Persze később gyötört némi bűntudat, írtam neki üzenetet, hogy örülök, hogy épségben odaért és minden szép és jó.Kaptam megerősítésként egy rövid választ és kész.Igazából nekem ennyi elég.
Az ex-legjobb barátnőmmel váltottam pár szót chaten az elmúlt hetekben,ennek azért örülök,de persze semmi személyesről nem esett szó, inkább csak általános dolgokról.Egyszer úgy érzem, hogy keresnem kellene,hogy nem szabadna hagynom, másrészt...eltelt már fél év a "balhé" óta, én jópofiztam, meghúztam magam, de nem vettem észre, hogy akarna többet, mint néha beszélni chaten az időjárásról.Szóval ez a történet is alfában mozog.
...és az én egyetlen Dude-om, akivel az elmúlt 1 évben annyit nevettem és hülyültem, mint a 23 évem alatt összesen sem.Valami megtört.Nem tudok rá jobb szót, meg sem tudom fogalmazni. Annyira 1 húron pendültünk, mint ahogy az a mesében sincs.De talán túl sokat reméltünk,nekem kellett egy ember, aki mellett folyton nevetnem kell,aki eltereli a gondolataimat, akivel mutogatásból is megértjük egymást. Megkaptam.Ő volt az. Neki meg én voltam a szabadság, egy kis drog a buliban,a kötelességtudó férj és apa szerep mellett.Megkapta.Én voltam az. De be kellett látnom, hogy ez már nem a játszótér ahol formákat cserélünk a homokban. Ő nem lóghat velem, nem ugorhat át filmezni, dumálni, nem mehetünk el csak úgy lógni vagy vásárolni,mert neki családja van, az már magasabb szint. Zavaró tényezőnek éreztem magam, és biztos, hogy engem is zavarna,ha a férjem,a gyerekem apja 1 másik csajjal lóg, jól érzi magát vele,stb. Erre nem tudtam mi lehetne a megoldás és most mindketten szenvedünk.Hiányzik nekem, és én is neki, tudom,mondta,írta. Velem van a baj, nem tudom az ilyen szituációkat kezelni, mindig rossz emberrel akarok lógni.
