24

Ma van a születésnapom.
Ugyanúgy telt,mint a héten bármelyik másik.Reggel 7-kor kidobott az ágy,reggeliztem,1 órán át csak tettem a rendet a szüleim után, mosogattam,befűtöttem, figyeltem a tűzre, hajat mostam, elmentem a kórházba haza hoztam a papámat,bevásároltam,abból sütiket sütöttem,felöltöztem és elmentem dolgozni.Szüleim felhívtak telefonon,de ennyi,semmi több kedves gesztus,1 torta vagy 1 db süti,azt hittem apa fent marad míg haza nem érek vagy csak felkel 1 percre,amíg átölel.
3 régebbi barátom sms-ben köszöntött fel,amit még mindig többre értékelek, mint azt a bizonyos közösségi oldalt,ahol meg olyanok írtak, akik nem a barátaim,hanem csak ismerősök innen-onnan az életből.Páran még ott sem írtak,persze honnan is tudták volna, hisz szándékosan elrejtettem az adatlapomról,meg is lett az eredménye.Igazából,ha a tesóm nem "buktat le", nem írtak volna még ennyien se.
Az egyik legjobb barátnőm se írt,de majd bocsánatot kér, kimagyarázza és el van felejtve.
Igazából az lenne a mondanivalóm, hogy egy szülinapnak nem így kellene eltelnie.Egyszerűen beleolvad a nagy hajtásba,a hétköznapokba, élvezni sem lehet,egy kicsit önmagunkat, kicsit örülni,hogy vagyunk és vannak,akik őszíntén szeretnek.

2013.március 7. Csütörtök 23:26