Tudtam, hogy lesznek majd nehezebb idöszakok, elöbb vagy utobb eler az a pillanat, mikor eselyem sem lesz nem megtörni... .. .Nehez beilleszkedni 1 mäsik, idegen csalädba, mikor neked is van Csalädod. Nehez reszt venni csalädi esemenyen ugy, hogy ne jutna eszedbe a sajätod. Itt is ugyanugy müködik minden, mint mäs normälis csalädokban, köszöneskor puszi,öleles, telefonhiväsok, szorakozäs, fotok, vacsora, italok, elmenybeszämolo... es akkor,mint a nyäri viharok idejen a villäm csatttt! Eszembe jut, hogy milyen volt mikor haza ertem, otthon värtak, vagy csalädi ebedkor kinel mit ettünk, mikröl beszeltünk, milyen emlekeket hallgattunk meg ezerhuszonhatodszorra is,...milyen erzes, mikor a tesom jött es agyon szoritott,en meg hagytam magam vagy apa mikor megölelt vagy mikor anya elkattintott a kedvenc online jätekärol es szolt,hogy menjek gyorsan, megint elnyomta...ereztem a gombocot a torkomban, felkaptam a kabätomat es kisiettem az etterem udvarära,de az sem volt eleg, kellett egy hely, ahol -akkor mär biztosan tudtam- kisirhatom magam, fenyes nappal. Fa alatt egy pad, tökeletes. Esni kezdett, de engem nem ert el. Nagyon nagyon kicsinek es gyengenek ereztem magam.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése