Több, mint másfél éve élek távol az otthontól és 3 hete már tényleg tényleg egyedül lakom, saját albérletben, ennyi idő alatt keményen bebizonyította nekem a Szeretethiány, hogy bizony ő az Úr a háznál. Így történhetett meg többek között (után) az is, ami tegnap:
Itt lakom 1 pici városban, időm még nem igen akadt ismerkedni. Álltam lent a ház előtt d.u. 5 körül, vártam 1 ismerőst pár bútordarabot hozott nekem csupa jó fejségből. Egész kellemes idő volt, királyság...felhívtam Mamit, csacsogtunk, mikoris előbukkant a semmiből 1 srác. Láttam nagyon akar valamit tudni, teló félretart, kérdezi németül, hogy ismerek-e egy Julia nevezetű nőt. Mondom nem, tényleg nem, épp előbb írtam, hogy ismerek kb 3 szomszédot. Részemről letudva, srác int,1perc múlva ismét kérdései vannak, most már angolul és veszem észre nem józan valamitől.. Hol lakom, hány éves vagyok, megyünk-e inni barátkozni.. Mondtam,h nem igazán érek erre rá, várok valakit, mire ő csak tovább erőltette, ami már nem tetszett.Ennek ellenére még szóba keveredtem vele, bár mit tudtam volna tenni!? Ki is derült hamar, hogy srác rossz bizniszben utazik, mint drogok meg talán még fegyverfélék is, autólopás, remélem utóbbiakkal már csak felvágni próbált. Itt már tényleg tudtam, hogy most kell leráznom,de odaért a "vendégem" és srác is maradt, még segített is, az mondjuk rendes volt tőle meg vicces.Ahogy haladtunk a lakásom fele a bútorokkal, leesett, hogy szép, hogy segít, de pont lerázni akartam erre most ajtóra pontosan tudni fogja hol lakom. "Szuper"! Ismét tele a kis lakásom szomszédokkal, mert ezek megjelennek, amint valamit hozok/hozatok fel! Oké, mindenki eltűnik, csak 1 valaki nem, srác.Finoman rácsuktam az ajtót, de nem tudok ilyen bunkó lenni emberekkel. Kopogtat, kinyitom, mondja, h legalább telószámot adjak, mondtam nincs telefonom, mire elnevette magát meg én is /szerintem itt bukott el minden/. /Vagy itt --->/ ELHÍVTAM magammal boltba! Nem is értem miért tettem!? Útközben "csak" 5x húztam fel az autók elől. Egyszerre volt idegesítő is meg vicces is. (Sajnáltam, mert elmesélte, hogy felesége lelépett a legjobb barátjával meg a kisfiával és azóta készen van és most is csak bolyongott az utcán nemjózanul, ez nem jó) Boltban sikerült leráznom, mert talált valami spanokat, igaz az egész várost ismeri, nem nehéz.. gyorsan sorba álltam,fizetek és húzok haza,aha... mire kasszához értem ő már lazán a falnak támaszkodva várt.És ez is! Le akartam rázni, mert nem akartam tőle semmit, totál idegen, de közben meg nevetnem kellett,h basszus már ott áll, hogy került oda!? :D Ismét ismerősökbe botlott,1 nénibe aki kiskora óta ismeri.Erre nekem mi jutott eszembe?? H megkérdezem ezt a nénit,h mit lehet tudni a srácról, mennyire veszélyes, kerüljem el nagy ívben? Persze nem kérdeztem, oké akkor maradunk az eredeti tervnél, lépés, amíg beszélget.Szedni kezdtem a lábamat, gondoltam a sötét parkolóban a kocsik között szem elöl téveszt.Már kiértem a parkolóból, mire egyszer csak mellémtoppant és megint csak nevetnem kellett, de közben pánikoltam, hogy itt már nem tudom h fogom lerázni. Bejöttem a lakásba, nagy nehezen kitereltem, kérte,h legalább adjam meg a számomat,adtam neki 1 papírt tollal, mondtam, h írja le a sajátját és majd, ha olyanom van, akkor hívom,belenyugodott és átment a szomszédba bulizni. Volt 1,5 óra nyugim, pakolgattam stb. Kopognak, van-e 10 percem rá? Ahhh... beengedtem,nem kellett volna tudom,de valamiért megtettem.Én csináltam tovább a dolgom,ő ült, nézett aztán megint bele kezdett, hogy ő ezt nem érti miért, de itt akar maradni velem, nem pedig a haverjaival lenni,tetszem neki,neki én kellek,stb. Persze szavát se hittem, minden 20 évesnek ezt nyomhatja..telt így az idő,végül itt maradt éjjelre is, de normális volt, miután mondtam, hogy ne számítson semmire, fel is hagyott a próbálkozással, helyette viszont annyi puszit kaptam, mint amennyit az összes exemtől összesen nem kaptam! Teljesen komolyan. És a durva, hogy aznap d.u. 5kor még próbáltam megszabadulni tőle, este 10kor meg már... reggelre meg teljesen elcsavarta az agyamat,persze mindig figyelmeztettem magam,h ebből se lesz semmi, sőt ebből nem is szabad! De egyszerűen úgy csókolt, hogy azt is elfelejtettem hogy hívnak, hol vagyok. Olyanokat mondott, de tényleg annyira komolyan, annyira el szerettem, mit szerettem, el akartam hinni, hogy így lesz, hogy tényleg azt akarja,h vele maradjak, hogy mindennap jönni fog. Az eszem persze folyton felpofozott, hogy egy olyan fiúval bármilyen kapcsolatot kialakítani, aki drogozik, drogot árul, bicskája van 13 éves kora óta ésatöbbi, hatalmas nagy butaság lenne. Bármikor jöhet érte a rendőrség -ezt ő is megmondta- és akkor aztán lenne szívfájdalom meg minden.Fuhh még belegondolni is borzasztó, hogy ő lenne a pasim és egyik este ránk rúgnák az ajtót és vinnék úgy ahogy van, kiszakítva a kezemből.
Ma dél körül haza ment, aztán meg ki tudja... valami autót hoztak el, de inkább nem kérdeztem rá, hogy ez most a kocsilopás szépen kifejezve? A d.u. még csak csak eltelt valahogy, á hazudok! 5 percenként jártam az ablakhoz, hátha meglátom, hogy jön, vagy ott áll, ahol tegnap megismertem. 5körül már minden bajom volt, sírtam, komolyan hiányzott és idegesített, hogy nem tudtam mi van vele és hogy hiányzik. Csak annyit tudtam, hogy mennem kell és biztos, hogy azért mentem ki az utcára, mert titkon azt reméltem belebotlok valahol.Végig sétáltam a városon, pedig rohadt hideg volt, felmentem 1 nagy dombra, ahonnan belátni szinte az egész környéket,sötét volt a templom kivilágítva, szép volt minden, csendes, de nekem folyt a könnyem és ordítani tudtam volna, hogy kijöjjön ami bennem van, ami egész nap majd szét tépett belülről és még nem múlt el....
Nem bírtam ki, este írtam neki egy sms-t, hogy jobban van-e, minden okés-e? Percekig nem jött a visszajelzés, hogy megkapta volna. Minden bajom volt. Talán nem jól adta meg a számát vagy direkt olyat adott, amin úgysem fogom elérni??? Aztán megjött a jelzés és hamarosan a válasz is, hogy m.társával melóhelyen vannak és örül h végre jelentkeztem! Voltak ott smiley-k is,de ez a telóm nem okos és így nem láttam miket biggyesztett oda, mindegy, most picit megnyugodtam, de azért még hiányzik.
(Azt mondta, bármi problémám van, megoldja és rámutatott az egyik majd a másik muszklijára én meg csak mosolyogtam és ráztam a fejemet.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése