Találtam egy tanárt, aki elvállalt engem és németet tanít! Már 3 órán vagyok túl, eddig jó a hangulat egész ügyes is vagyok (állítólag)! Sajnos a nyelv iránt érzett "szeretetemet" még nem küzdöttem le, azzal a hülye kiejtésével, a sok szabállyal plusz kivételekkel! De. Nem adom fel és 3műszak mellett igyekszem mindig észnél lenni és magamba szívni a tudást! Muszáj,mert menni akarok innen,de biztosra kell mennem,HA majd ott tartok. Valahol irigylem, viszont tudom is,hogy nem jól csinálják,akik egyik napról a másikra szinte nulla nyelvtudással nekivágnak külföldnek, ráadásul még se lakhelyük, se munkájuk nincs! Nem értem honnan ez a bátorság, ők miért nem félnek és én miért!?
Néha magamban azzal viccelődöm, hogy "Egy magyar lány angol telefonnal Ausztriában.." merth. a telómon angol a menü.... :D vicces,h ilyen "soknyelvű" vagyok/leszek! :) Várom már!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése