2012. augusztus 26., vasárnap

Valami megint véget ért...

Ez a felnőtt kor tényleg sok mindenre megtanít, sok rossz dolog történik velünk, de azért, hogy abból tanulva és levonva a következtetést ne kövessük el megint újra. Azt is megmutatja neked, hogy mennyire csak állomások vagyunk egymásnak, azok akik az életedbe belépnek ki is fognak lépni,valaki előbb ,mint gondolnád. Volt egy legjobb barátnőm (azt hiszem ez a helyes ige idő most már) és 1 hónapja történt valami, ami megváltoztatott mindent. Egy chat beszélgetés meggondolatlan sorai feje tetejére állították a világot. Hibáztam én is, beláttam, bocsánatot kértem rögtön, nem is egyszer... hibázott a 3. fél is,de mivel nem történt semmi, nem is lettem volna képes megtenni, ezek a gondolatok átfutottak a fejemben,de másnap reggelre már el is szálltak messzire. Egy darabig még küzdöttem a bocsánatáért, igyekeztem felnőttként viselkedni,ami nem volt számomra könnyű. De hetekig le voltam szarva, én voltam maga a sátán, mit sátán....maga a ribancok főribanca, az áruló...Biztos,h a barátnőmnek nem esett jól, csalódott bennem,de amit utána én kaptam tőle, az sokkal sokkal több volt, mint amit megérdemeltem.A 23 évem alatt nem beszélt velem/rólam úgy SENKI, ahogy ő.Ő a legjobb barátnőm. (Mi lett volna,ha történik is valami?!) 3-4 hét múltán elértem azt,h normális levelet kaptam tőle vissza és köszönünk egymásnak,de ennyi. Az elején el sem tudtam képzelni mi lesz ezután, nélküle...mindennap bőgés, 7végénte kb, plafonbámulás és kattogás. A sok gondolkodás után egyre jobban úgy éreztem,h nem kell nekem rosszul éreznem magam,bocsánatkérés megtörtént,megpróbáltam a békítést is... teltek a napok,7végék és mással foglaltam le magam. Képeket készítettem, sokat voltam a nővéremmel és néha még bűntudatom van,de nem hiányzik, nem érzem azt a hatalmas űrt! Nem tudom ő h érez,de,ha nem akar békülni és apró jelekkel sem mutatja,h érdekelném kicsit is,akkor nem is számítottam neki annyira,mint ő nekem. A dologban már csak az fáj, h a 3. fél megbocsátást nyert,pedig sok van a listáján!Ő boldog,visszakapta,én nem.1,5-2 év barátsága -mozik,bulik,nyaralások- így ért véget.Itt esett le,mit is takar az h "csak állomások vagyunk egymás életében", és tényleg.
Most kiadó a legjobb barátnő hely  a szívemben, bár már abban sem vagyok biztos, hogy akarok-e legjobbat,nem-e elég simán 1 barát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése