2013.

Ez az ev volt a Kigyo eve a kinai horoszkop szerint.En kigyo vagyok es nem tudom, csak ezert meselem be magamnak, mint azt, hogy az ember eleteben 7 evente törtenik valami nagy jelentös vältozäs, vagy amugy is megtörtentek volna ezek a dolgok: megismertem egy embert, aki ert hozzäm,tud kezelni engem mindenkor. Munkahelyet vältottam, kiköltöztem Nemeto.-ba.Ezek a legfontosabbak voltak, persze tudnek több kisebb eletesemenyt is irni (bölcsessegfog mütet,repülövel utazäs...) Igazäbol az utobbi 4-5 honapban elegge magamra voltam szorulva, sok mindent egyedül kellett megoldanom,amihez bätorsäg kellett es az, hogy elhittem, hogy meg tudom csinälni,mert meg kell, mert nincs mäs välasztäsom.
Neha rossz egyedül, mert alapban nem jo egymagad lenni.De arra gondolok, hogy ez most nagyon az eleje, ez ilyenkor termeszetes.Aztän idövel jobb lesz, lesznek könnyebb menetek is.

Volt Karácsony.De engem nem érdekelt különösebben, hiszen végre itthon voltam. Számomra ez volt az ünnep legfontosabb ajándéka.
Apropó: életem első repülőgéppel való utazása! Csak nem hagyom ki! Nos, én nagyon vártam és nem volt rossz, nem volt fül-orrdugulás, rázkódás és önjelölt merénylők sem (pedig a 1,5 óra alatt láttam összefüggést 3-4 ember között). Sajnos 40 perces késéssel indultunk és örökkévalóságnak tűnt, míg a pályán tologattak minket és végre felszálltunk!Ami nagyon gyors volt, egyszer csak hopp már el is rugaszkodtunk a talajtól, emelkedtünk, egy darabig még látni lehetett városokat, de felhős volt nagyon.Bécsbe érve esélyem nem volt sietni a le ill buszra szállással,aztán a terminálban már többen futni kezdtek, gondoltam, hogy nem helyi glamour napok vannak, így én is rohanni kezdtem.Vicces mert épp ettől az átszállástól féltem, de a körülmények nem hagytak időt agyalni az útvonalon, minden adta magát.Természetesen a beszálló kapum egy nagyon hosszú folyosó legvégén volt, mire odaértem, már nem engedtek felszállni (igazából a 40 perces késés miatt).Pánikba esni se volt időm, mert odaért még 3 magyar,enyémhez hasonló problémákkal. Hozzájuk verődtem, info pult, német nyelv.. szerencsénkre kerítettek nekünk 1 transzfert, így hamarosan el is indultunk Bp.-re kisbusszal, egy mexikói bandavezér kinézetű sofőrrel. (Ismeritek a Nancy ül a fűben c sorozatot, abból a Gillermot? :D ) Ferihegy. Oké, 1,5 órával azelőtt voltam már reptéren, de nekem még mindig nem átlátható teljesen a rendszer, info pult keresés, bőrönd keresés, swiss iroda keresés, falon vlmi telefon keresés, nő keresés, jegyzőkönyv, jah mert, hogy a bőröndöm Bécsben maradt ugye.Közben hív a megrendelt kisbusz sofőrje,még szerencse, hogy pont ott álltam, ahol ő bejött. Kellett várni még 1 idősebb nőre meg 1 fiatal srácra, így indultunk haza. Útközben életstory mesélés, nem bántam, csak tudtam volna aludni na :D Haza érkezésem titkosítása és lakás kulcs hiányában, felhívtam tesómat, hogy amúgy mit csinál éppen. Mondta, hogy Tv-zik... mondtam, hogy az jó, akkor jöjjön le elém úgy 10 perc múlva.:D Pár perc "Mi!?!? Most ne szivass!" jött, aztán csak lejött és én tényleg ott voltam. Hosszú lenne leírni, de végülis mindenkit sikerült meglepnem, senki nem lett rosszul.
2 hete itthon vagyok, de ma éreztem először, hogy tényleg tényleg itthon vagyok.Holnap az utolsó napom van itthon, aztán szombaton indulok vissza.Ennyi volt.Tudtam,hogy rövid lesz,de megélni rosszabb. Hétfőtől vár a korán kelés, gyerek etetés, pelenkázás, német nyelv. Persze várom is, mert van egy célom és az utat végig kell járni érte és persze jó helyem van, ami nagyon fontos.
Wiedersehen! ;-)

nemet nyelv(tan) = ferfiak(-nak a Nök)

Mert egyik nap ugy erzem, ez a nyelv nem is olyan nehez, hät megy ez! Mäsik nap meg totäl käosz, mi van, ezt nem ertem, most ez miert igy van irva!? Teljesen, mint a Nöknek a Ferfiak es forditva, mikor mär biztosak vagyunk benne, hogy ertjük mit miert ugy tesznek, akkor borul minden a kutba! De. Nem adom fel!
Elkezdtem itt a "faluvärosban" (en hivom igy, mert hivatalosan väros, mint a szülövärosom is,de annyira nincs semmi itt (mozi,diszko pl.) hogy inkäbb falu) nemet tanfolyamra järni. Mivel reggeltöl estig egy 1.5 eves kisgyerekkel logok, igy egyreszt csak este van idöm magamra, mäsreszt Ian meg nem beszel,de,ha beszelne is, nem hiszem, hogy el tudnä nekem magyaräzni ezt a csudälatos nyelvtant! Sajnos remenyeim es värakozäsaim kudarcba fulladtak több okbol:
-Senkivel nem tudtam megismerkedni, mivel mindenki ugy esik be orära -gondolom munkäbol, mäsik värosbol- a tanitäsi ora alatt meg nem beszelgetünk, közben nincs szünet, utäna meg mär este 8 van, mindenki örül, hogy vegre mehet haza, pihi van. Annyiban hazudok, hogy megismertem egy magyar nöt (anyukäm lehetne) de minden jo szändekom ellenere, barätsägtalan, bizalmatlan, de, ami talän a legzavarobb, hogy orän folyton szerepelni akar, mindenhez van hozzäfüzni valoja, kijavit engem is (engem,aki 1 eve kezdtem el magamtol nemetet tanulni) meg kijavitja a szotärat is! :D Ö, aki amugy nemetet tanult az iskoläban, csak nem most volt,de akkor is elönyben van.
-15alkalom, heti 1x 1.5 ora valljuk be nem sok, mär csak 1-2 ora es vege. Sajnos semmi olyan nyelvtanit nem tanultunk, amit en mär ne tanultam volna eddig. Ami uj az a szavak. Räadäsul mi vagyunk a halado csoport, akkor mi lehet a kezdöben!? Neha annyira könnyü, egyertelmü, dedos feladatot kapunk, hogy 5 perc alatt vegzek vele aztän csak ülök. "Kedvencem" mikor mindenkinek mäs-mäs kerdese van, mindenki felteszi, megbeszelik, amugy ezek is mind alap dolgok! Ilyenkor kinomban mär csak nevetek, räzom a fejem es bämulok kifele.(Ja!Es elmegy vele 15 ertekes perc.)
Ugyhogy most nagy feladatom talälni valakit, lehetöleg itt a faluvärosban, akinek van ideje, türelme elmagyaräzni nekem a nyelvtant, gyakorolni, beszelni.Persze nem ingyen, de nagy összegeket se värjon a kis au-pair-es fizetesemböl. :/ Sajnos semmi hirdetö portält nem talältam, igy ismerösökön keresztül ill. plakätolässal probälok eredmenyt produkälni.
Los! ;)

Utolso pär meter!

Vagy inkäbb ora, nap eeeees indulok haza! Vegre! Negy es fel honap utän ujra magyar földön leszek,a szülövärosomban, a lakäsunkban, a szobämban, ahol felnöttem, az emberekkel, akiket szeretek es szeretnek. Az utobbi reggeleken mär 6-7orakor felebredek es keptelen vagyok visszaaludni, mert tele van a fejem elintezni valokkal, gondolatokkal. 2 hetet leszek otthon, de mär most tudom, hogy ennyi nem lesz eleg es kicsit felek is, hogy nehezebb lesz otthagyni öket megint. Värom nagyon a repülest es annak ellenere, hogy December van es a gepem reggel 07:40kor indul, remenykedem, hogy szep lesz a kilätäs. Föleg, ha nem is ablak melle sikerül ülnöm! :D Ami inkäbb aggaszt, az az ätszälläs majd Becsben, hogy egyedül is elboldogulok majd egy idegen környezetben vagy segitseget kell kernem es azt vajon meg fogom-e erteni!? Mindenki azt mondja, hogy a repüles jo meg szep es repteren eleg egyertelmüen feliratozva vannak az iränyok,stb. Hät remelem. Eleg, ha csak en izgulok, ezert nem is mondtam meg otthon väro csalädomnak, hogy elöbb erek haza, mint azt ök tudjäk, igy aznap mindenki vegzi a 7köznapi dolgait, mit sem sejtve, hogy en valahol Zürich-Becs-Budapest felett szällok eppen, aztän hazaerek es mindenki megnyugszik, miutän mini szivrohamot kapott a lätvänyomtol. Mondjuk ez a mondat nem vicces, ha belegondolok, hogy a mamämnak problemäja van a szivevel, de majd gyorsan oldom a sokkot. Olyan aranyosak amugy a nagyszüleim telefonban, mindig megjegyeznek valamit rolam, valami emleket, hogy en voltam, aki mindig ment hozzäjuk vagy segitett valamiben,stb. Es az "en" kiskutyäm, mär akkora! :) 3-4honapos volt, mikor eljöttem, azota nagyon megnöhetett, talän meg sem fog ismerni a kis bolond krokodilbakkecske! :D (Remelem a fogai mär nem olyan tühegyesek!) Mäzlim van, hogy az itteni "csalädomtol" ezt kaptam karäcsonyi ajändekkent,de ugy gondoltäk, hogy elöször vagyok tävol ilyen sokat a szüleimtöl, Karäcsony is lesz. Most mär 2 csalädom is van. Neha belegondolok, hogy mikor majd innen is elmegyek, akkor mär ök is hiänyozni fognak, meg a kis ördög is :) Mert tud nagyon aranyos is lenni, csak bär lenne idösebb mär! :D
Izgulok! Izgulok! Izgulok! *_*

A regi nota.

Sajnos en olyan vagyok, hogy dolgok, törtenesek,kepek nagyon bele tudnak mäszni a lelkembe, aztän csak napokig agyalok rajta, hogy ki a hibäs, miert,stb. Több, mint 3 honapja vagyok tävol a csalädomtol,a szeretett szemelyektöl. Az internetnek köszönhetöen, na meg a telefonnak, mindig hallok felölük es en is jelt adok magamrol. Szüleimmel beerem Vnaponkent 1 Skype hivässal meg hetköznap 1 2telefonhivässal. Igazäbol nincs mit meselnem, nekik sincs, dolgoznak,eldegelnek. Ami mär bänt,az a sajät testverem, u.testvereim,regi barätaim erdeklödesenek hiänya. Mindig en vagyok az,aki räjuk ir, hogy ugyan irjanak mär pär sort magukrol.Mert öszinten erdekel, különben nem is irnek nekik. Aztän irnak vagy nem,vagy csak pär nap mulva. Magyarul lofasz nekem, le vagyok ejtve,ennyi.
Emlekszem közülük hänyan "jajgattak", hogy egyedül kijövök Nemeto.-ba, mennyire fogok majd hiänyozni, jelentkezzek gyakran blablabla. Ugy lätszik ez az official szöveg. :( Legszivesebben elejük ällnek,egy kis ideig neznek a szemükbe es löknek rajtuk 1 nagyot,hogy majd hätra esnenek! Hogy erezzek, hogy fäj.Nekem,nem nekik. Valoszinü ez sem erdekelne öket.
Ezen csak en bosszankodom, örlödöm.Nem kellene,mert ök sem teszik.
4het mulva haza indulok.

Mikor megvan.

Szerintem minden egeszseges pärkapcsolatnak az az egyik legnagyobb titka, hogy a felek a legjobb barätai egymäsnak.Szinte mindent tudnak a mäsikrol, el tudnak beszelgetni bärmiröl,bärmikor.Szerencses vagyok, mert en ismerek egy ilyen szemelyt es jo erzes es kell az ilyen barät a mai vilägba. Most is 1000 km tävol van, de mindennap chatelünk, ö tartja a szavät. A baj azzal van, hogy ö szeret, nem tudom mennyire, de, hogy jobban, mint en öt az biztos. Szoval erzelmileg nem vagyunk egy szinten, nem is voltunk. En soha nem ereztem, hogy szerelmes lennek bele, mert minden megvolt/megvan köztünk, tenyleg, mint könyvnek a borito, autonak a kerek, ugy passzolunk egymäs szemelyisegehez, de az az egy, az a szikra az belölem hiänyzik es ez baj.Vagyis nem lenne baj, ha ö is csak barätkent tekintene räm. Igy pedig nekem sokszor van büntudatom. Nem szeretek vele erröl beszelni, mert az olyan lenne, mintha azt mondanäm "Azert meg barätok maradunk, ugye!?"-ez szar. Nem is tudom, ö hogy tud engem ilyen kitartoan szeretni, mär, ha szeret. Pont az ilyen pasik erdemelnek meg, hogy vegül beteljesüljön a kivänsäguk. De, ha nem vagyok szerelmes, az nem eleg, hogy csak szeretem, mint embert, mint barätot, mert ettöl meg nem ö... nem is tudom befejezni ezt a mondatot. Ki ö?
Felek is, mert ha hagyom öt elveszni mellölem, valoszinü nem talälok meg egy ilyen megertö embert es meg fogom bänni, lehet eletem vegeig bänni fogom. De szerelem nelkül hogyan csinäljam? :(
Utälom ezt a helyzetet mär 8 honapja lassan!

Tanulj esöben täncolni!

Mäs tudni es mäs megelni valamit.
Tudtam, hogy lesznek majd nehezebb idöszakok, elöbb vagy utobb eler az a pillanat, mikor eselyem sem lesz nem megtörni... .. .Nehez beilleszkedni 1 mäsik, idegen csalädba, mikor neked is van Csalädod. Nehez reszt venni csalädi esemenyen ugy, hogy ne jutna eszedbe a sajätod. Itt is ugyanugy müködik minden, mint mäs normälis csalädokban, köszöneskor puszi,öleles, telefonhiväsok, szorakozäs, fotok, vacsora, italok, elmenybeszämolo... es akkor,mint a nyäri viharok idejen a villäm csatttt! Eszembe jut, hogy milyen volt mikor haza ertem, otthon värtak, vagy csalädi ebedkor kinel mit ettünk, mikröl beszeltünk, milyen emlekeket hallgattunk meg ezerhuszonhatodszorra is,...milyen erzes, mikor a tesom jött es agyon szoritott,en meg hagytam magam vagy apa mikor megölelt vagy mikor anya elkattintott a kedvenc online jätekärol es szolt,hogy menjek gyorsan, megint elnyomta...ereztem a gombocot a torkomban, felkaptam a kabätomat es kisiettem az etterem udvarära,de az sem volt eleg, kellett egy hely, ahol -akkor mär biztosan tudtam- kisirhatom magam, fenyes nappal. Fa alatt egy pad, tökeletes. Esni kezdett, de engem nem ert el. Nagyon nagyon kicsinek es gyengenek ereztem magam.